A MÁV ezért a Nyugati pályaudvar 1-9, elővárosi vágányainál, a bevételkiesés csökkentése és az utazási kultúra megváltoztatása érdekében - kísérleti jelleggel - zárt peronos jegyellenőrzési rendszert vezet be.

A vasúttársaságnak a jegy nélküli utazásból, "bliccelésből" évente akár 10 milliárd forint kára is származhat. A bliccelés a jegyet vásárló, rendszeresen vonatozó utasokat is érinti, hiszen kevesebbet fordíthatunk az általuk jogosan elvárt fejlesztésekre, új járművek beszerzésére. A MÁV ezért a Nyugati pályaudvar 1-9, elővárosi vágányainál, a bevételkiesés csökkentése és az utazási kultúra megváltoztatása érdekében - kísérleti jelleggel - zárt peronos jegyellenőrzési rendszert vezet be.

A MÁV üzletszabályzata alapján a vonatra csak érvényes menetjegy, vagy bérlet, illetve utazásra jogosítóigazolvány birtokában lehet felszállni. A budapesti elővárosi vonatokon ugyanakkor általános jelenség a bliccelés. Főként a reggeli és a délutáni órákban próbálkoznak jegy nélkül utazni, amikor a nagy utasforgalom miatt a jegyvizsgálók nem minden esetben érnek végig a szerelvényen. Sokan hamis bérlettel próbálják megspórolni az utazás árát.

A bliccelés kiszűrésére a vasúttársaság külföldi minták alapján alakítja ki új, zárt peronos jegyellenőrzési rendszerét - egyelőre kísérleti jelleggel - Budapesten, a Nyugati pályaudvaron. A MÁV a projekt keretében kerítéssel zárja körbe a Nyugati pályaudvar első kilenc vágányát. Az utasok a vonatokat a peronok elején kialakított 14 kapun keresztül közelíthetik majd meg, ahol jegyüket és bérletüket a MÁV munkatársai ellenőrzik. A kapukat éjszakánként - a forgalom zavarása nélkül - építik, a peronkapukat augusztus 21-én adják át. Az utasokat a Nyugati pályaudvaron utas-tájékoztató táblák is informálják majd a kísérleti rendszer fontos tudnivalóiról. A választás azért esett a Nyugati pályaudvar első kilenc vágányára, mert itt zajlik az elővárosi közlekedés nagy része, mely vonalak leginkább érintettek a bliccelésben.

A bliccelés nemcsak a MÁV-nak okoz évről-évre óriási veszteséget, hanem a jegyet vásárló, rendszeresen vonatozó utasokat is érinti. A bevételkiesés miatt a vasúttársaság kevesebbet fordíthat a mindenki által jogosan elvárt fejlesztésekre, új járművek beszerzésére, tisztaságra.

A projekt a gazdasági szempontok mellett az utazási szokások javítását is célul tűzte ki. Az utasok számára más országokban természetes, hogy csak kapu- és ellenőrző rendszeren keresztül szállhatnak fel a tömegközlekedési eszközökre, de bizonyos helyi és helyközi buszjáratokon hazánkban is bevált módszer a felszállás előtti menetjegy-ellenőrzés.

A MÁV ZRt. következetesen próbálja visszaszorítani a bliccelők számát. Ennek érdekében bizonyos időszakokban fokozott menetjegy-ellenőrzéseket folytat a vonatokon és az állomásokon. Az ellenőrzések hatása a pénztári bevételeken is lemérhető. Az utasok menetjegyváltási hajlandósága az ellenőrző-akciók után jelentősen javult. Például a tavalyi ellenőrzések első napján egyetlen vonalon egymillió forinttal növekedett a napi bevétel. A 4 hónapos ellenőrzési időszakban először 57 millió, majd 100 millió forinttal növekedtek a MÁV bevételei.